Királyudvar Borászat

Az udvar köré szerveződő borászati épület utcai szárnya a XVI. század végén, a többi épületrész pedig a XVIII. században épült. Többször leégett, egyszer a törökökkel folyó harcok alatt is, és évtizedekig romosan állt. A XVII. század végén a Rákócziak építették újjá, majd a szabadságharc leverése után királyi birtok lett, Nagy Curia néven. A második háborúig borászati épületként működött, melyben borház, istálló, lakások, műhelyek helyezkedtek el. A második világháború után sok kis lakást alakítottak ki benne, és egy kisebb részét, továbbá a pincéjét a borvidék borászati kutatóintézete használta. A század végére állaga teljesen leromlott, a tető és az épület több helyen beomlott, az eredeti alaprajzi beosztás a toldások és átalakítások miatt felismerhetetlenné vált. 

A felújításnál az eredeti állapotot vagy az avval egyenértékű hangulatot kívánták megteremteni mind megjelenésében, mind alaprajzi elrendezésében. Az utcai szárnyban lakások készültek (a tulajdonosnak, a borásznak, illetve a vendégeknek), a fatornácos épületrészben találhatók az irodák és a kóstolóterem, az árkádos udvari szárnyban pedig a szőlőfeldolgozás, palackozás, érlelés helyiségei. Az árkád falában látható az építkezéskor előkerült későreneszánsz kőkeretes ablak és több faragott kő, az udvaron, a föld alatt pedig egy régi terv alapján megtalálták a kétszáz éves kutat, mely fölé kőpilléres kútház készült.